NEM EZT VÁRTAM, DE AMIT MEGÉLTEM AZ OSTRAVA-I GYÁRLÁTOGATÁSON, AZ MÉLYEN MEGÉRINTETT!

Akkor folytatom az én utazós sztorimat a C60-Carbon Elixír és az illóolaj megismerésében – felderítésében … és ami ennél is fontosabb, az AZ, ami ott és ahogy abban a gyárban történik …
(Ha „nem értenéd” miről is van most szó, akkor olvasd el az 1. / előző részt – ide kattintva)

Ott tartunk a sztoriban, hogy hétfőn délelőtt megrendeltem az első 3 üveges adagot és délután találkoztam Gyurival, az unokatestvéremmel, hogy megbeszéljük ráér-e holnap, hogy meglátogassuk a gyártót Ostraván.

Gyorsan eldöntöttük, hogy akkor megyünk, és még Gyuri mondta is, hogy felhívja őket, hogy „biztosan lesz-e” délután 4-től az a nyílt nap, és a tulajdonos is ott lesz-e – nehogy aztán elmegyünk, és „sem nyílt nap/gyárlátogatás nem lesz – sem a tulajdonos nem lesz ott”.

Megkaptuk a választ, hogy mehetünk nyugodtan, lesz nyíltnap és a tulajdonos is ott lesz, sőt, Ő fogja tartani és Ő fog végigvezetni bennünket a gyáron.
Meg is egyeztünk abban, miután megnéztük az útvonaltervet közösen, hogy akkor kedden 11:00-kor indulunk Ostravára …

Az autómon még rajta volt a téligumi, így az időjárás előrejelzésnek megfelelően indulhattunk útnak. Számítottam az arrafelé esedékes havazásra a hegyek között, de végül sima, kényelmes utunk volt oda – s vissza.

Folytassam ott a történetet, hogy megérkeztünk az Ostrava szélén található vöröstégla épülethez.
Az volt a terv, hogy készítünk róla saját képeket, de az időjárás és a fényviszonyok „nagyon szürkék” voltak, így inkább elindultunk megkeresni a bejáratot …

Útközben figyeltük a parkoló autók rendszámait, hogy találunk-e köztük HU jelzésűt, de egyet sem láttunk, csak CZ és SK jelzésűek voltak. Ahogy aztán a nap folyamán ki is derült, csak mi voltunk ott magyarok.

Az épületmonstrum, ahol a gyár és az egész cég működik szemmel láthatóan nem most épült. Eléggé impozánsan emelkedett előttünk az ódon épület, és lehetett érezni az évszázados, szinte történelmi értékkel bíró kisugárzását.

Bár már a cég weboldalán láttam az épület, gyár fotóját, de ott lenni és érezni azt a hangulatot … olyan volt, mintha a régi ostravai időkbe csusszantunk volna vissza, amikor még a város és környéke jellemzően a bányászattal foglalkozott.

_{*Történelmi érdekesség:
A bányászatot kb. 1763-tól tartja számon a történelem, mert akkor fedeztek itt fel egy gazdag feketeszén lelőhelyet. Érdekessége még Ostravának, hogy 1828-ban alakult meg itt Rudolf huta, amely acélgyártással foglalkozott. Eredeti tulajdonosától a Rothschild családhoz került, akik Vítkovicének nevezték el.}

NA DE TÉRJÜNK VISSZA A MI SZTORINKHOZ, A GYÁRLÁTOGATÁSUNKHOZ 🙂

Az épület felé kicsit bizonytalanul közelítettünk, mert még nem tudtuk, hogy „hova is menjünk”, hol a bejárat, hol lesz a „nyílt nap”. Találtunk is egy „fogódzót”, mert láttunk pár hölgyet, akik eléggé magabiztosan közelítettek az épület felé a parkolóból … arra tippeltünk, hogy ŐK is biztosan a nyílt napra mennek, így követtük őket. Igazunk is lett.

AMINT BELÉPTÜNK, KÖVETVE A HÖLGYEKET, AKIKET ELNYELT EGY AJTÓ, EGY „MÁS VILÁGBA CSÖPPENTÜNK”.

Nem számítottam semmire, elvárásaim nem voltak a beltérrel kapcsolatban, még el sem gondolkodtam azon, hogy „majd mi is fog ott fogadni” bennünket … de ahogy beléptünk, rögtön magába szippantott az a hangulat, aura, varázs, ami aztán az egész ott töltött idő alatt körülölelt bennünket.

Akkor még nem terveztem, hogy erről írni is fogok egyszer, ezért nem fotóztam „megfelelő célzattal eleget” ahhoz, hogy most itt azokkal a fotókkal is érzékeltetni tudjam, amit éreztem.

Azért mutatok pár fotót a folyosóról, ami a bejárati ajtó után vezetett el bennünket az előadóterembe. Ahogy később megtudtam a tulajdonostól, ezekre a legbüszkébb, hogy MINDEN, amit valaha is gyártott, vagy egyáltalán gyártani fog, CSAK ÉS KIZÁRÓLAG természetes, élő anyagot tartalmaz, és semmi szintetikus, mérgező kémiai anyagot vagy mesterséges tartósítószert.

ÍME PÁR KÉP MINDERRŐL:

Amikor beértem az ódon, a régi bányászati tevékenységeket kiszolgáló épület, stílusosan és barátságosra felújított előadó – közösségi termébe, az első dolog, amin megakadt a szemem az a mennyezetről lógó piramis volt.

Később, már az esti, személyes beszélgetésünk alatt a tulajdonostól rá is kérdeztem, hogy „miért van az ott ??? …”. Ő mosolyogva mesélte el ennek is a történetét. Visszautalt arra is, hogy nem csak ott láthattam ilyet, hanem az egész gyár, a raktárak és minden a termékekkel kapcsolatba kerülő helyiségben ennek a „piramis energiának a bevetésével” is élőbbé és energetikailag értékesebbé teszik az alapanyagokat, termékeket.

RÖVIDEN ÍGY TUDOM ÖSSZEFOGLALNI, AMIT E TÉMÁBAN MONDOTT:

A BEWIT GYÁRTÓ ÜZEMBEN PIRAMIS ENERGIÁT IS HASZNÁLUNK.
Sokéves kutatás után piramis energiát használunk fel a feldolgozás, tárolás és szállítás során, hogy jelentősen javítsuk a termékek tulajdonságait, minőségét, tartósságát és hatékonyságát. Kidolgoztuk saját eljárásainkat, amelyeket közösen néven a PYRAMIDIZED márkanévnek nevezünk.

Akkor még „nem igazán értettem”, hogy ez valójában mit is jelent, bár hallottam már előzőleg a „piramis erejéről” itt-ott, de azóta már utánanéztem, hogy „miért is használják” ezt a „piramis energiát” ott az ostravai gyártóüzemben.
Az érdekesebb dolgokat, amit találtam a neten a „piramis energiáról”, össze is gyűjtöttem és erre a blogomra is feltettem, hogy neked, kedves Olvasóm már ne kelljen a neten kutakodnod, keresgélned, hogy kíváncsiságodat kielégítsd és találj egy összefoglaló anyagot róla.
Itt nézheted majd meg – persze csak azután, ha ezt végigolvastad 🙂
* Bár, ha mélyebben érdekel, akkor IGENIS keress utána és ismerd meg, mert nincs jobb attól, mint amikor az ember a „saját kezével szerzi meg a tudást” 🙂

VISSZATÉRVE „AZ ELŐADÓTEREMBE”, HOGY NE CSAPONGJAK IDE-ODA, FOLYTASSUK IDŐRENDBEN:

Mivel jóval délután 4 óra előtt érkeztünk, így az előadóteremben volt időnk a kezdés előtt „mindent megtapogatni, megízlelni, megszagolgatni” a kiállított termékek közül. Volt ott bőven mit „megkóstolni” … 🙂
A minőségi esszenciális olajoktól kezdve, ami a kezdeti és fő profilja is a cégnek, a további BIO RAW minősítésű termékein keresztül, egészen a C60 – Carbon Elixír -ig.
Amíg várakoztunk a kezdésre, már nem is tudom, hogy hány féle-fajta természetes illóolajat szagoltunk meg a Gyurival. Csepegtettünk, kentünk, dörzsöltünk a kezünkre ide is – oda is, hogy „kipróbáljuk”, mert:

Megmondom, és megvallom most itt őszintén:
Engem eddig ezek az „olajos dolgok” nem igazán fogtak, érintettek meg … tudtam róluk eddig is ezt-azt, meg hogy ilyen meg olyan jótékony hatásuk van, de igazából OTT és AKKOR KERÜLTEM KAPCSOLATBA velük úgy igazán. Talán „ez sem a véletlen műve” … 🙂

EGY, SZÁMOMRA ADDIG ISMERETLEN UNIVERZUM TÁRULT FEL, A MAGA SZÍNES, ELBŰVÖLŐ BŐSÉGÉVEL ÉS ÚJDONSÁGAIVAL.

Nemcsak a természetes illóolajok élményére gondolok, hanem az egész hely, épület pozitív, befogadó ölelésére is.
Lehet, hogy ehhez a jó energiához, ami ott fogadott, köze volt annak is, amit aztán később tapasztalhattunk, hogy nem csak a tulajdonosból áradt ez, hanem mindenkiből, akivel ott, aznap találkoztunk, a termelési, csomagolási részlegen (a 2. műszak dolgozott éppen).
Szóval, érezhető volt náluk a kedvesség, a teljes odaadás az iránt, amit csinálnak, és volt bennük … érezhető volt rajtuk egyfajta pozitív kisugárzás … olyanok voltak, mint akik szeretik azt, amit csinálnak és ezért szívvel-lélekkel beleadják önmagukat.

Ja, és ez nem „túlzás” a részemről, mert ez is hozzátartozott ahhoz, hogy egy „különleges-varázslatos világban” érezhettem magam. Olyan volt az ott eltöltött, összességében 6 óra, mintha időtlenségben történnének a dolgok. Tudom, hogy még vissza fogok, akarok menni, hogy újra megtapasztaljam mindezt és másodszorra majd jobban odafigyelhessek azokra a dolgokra, pozitív hatásokra, amelyekkel akkor, ott először találkoztam.
* És itt jegyezném meg, hogy ha Te, kedves Olvasóm, szintén szeretnéd megtapasztalni az Ostrava-i gyár és közösség varázsát, akkor keress meg, és akár mehetünk együtt is majd …

Volt még egy érdekes dolog ott az asztalon, a sok kis csodát rejtő üvegecske mellett:

EGY KÖNYV …!

… ami „SZINTE MEGSZÓLÍTOTT”…

… hogy vegyem kézbe, és amikor elkezdtem lapozgatni benne, „véletlenszerűen” kinyitva itt-ott … egy új világ nyílt ki számomra.

Az egy csodás könyv volt! Pontosan egy olyan embernek (is) készült, mint én, akinek most nyílik ki egy „új világ” … és természetesen bárkinek, aki szeretne magának egy komplett összefoglaló anyagot az esszenciális olajokról.
Igaz, hogy egyelőre csak szlovák / cseh nyelven elérhető, de arra is rákérdeztem a tulajdonostól, hogy lesz-e ez magyarul is? Mondta, hogy már fordítás alatt van …
Ezen a linken tudod megnézni ezt könyvet …
_{*(tudom, tudom, hogy van „más jó könyv” is a témában … már én is vettem magamnak egyet magyarul, mert nem akarok várni még egy hónapot sem, de erről majd később …)}

DE MOST MÁR TÉNYLEG VISSZATÉREK A LÉNYEGRE! – VAGYIS:

A 4 órakor elkezdődött gyárlátogatásra, hogy végig tudjalak vezetni a nyílt nap eseményein és állomásain. Azért, hogy „kicsit” át tudjam adni mindazt, ami ott megdöbbentett, meglepett és elvarázsolt 🙂
_{*** nem vagyok egy „elszállt emberke”, akit csak úgy könnyen el lehet varázsolni! – ha ismersz tudod, hogy „be tudok nézni a szőnyeg és függöny mögé is”, hogy lássam, mi van a színfalak mögött.}

Nyitottan, érdeklődő és vizsgáló szemmel néztem mindent, nem „előítéletekkel”, hanem ÚGY, hogy lássam és érezzem, hogy maga a C60 – Carbon Elixír és a Minőségi illóolajok mennyire kerülnek ki jó kezekből és milyen emberek, körülmények között születnek meg.

*** Viszont, most veszem észre, hogy már egy kisregényt írtam ebben a 2. részben, ezért a folytatást a 3. részben írom meg … – kattints ide!

---

Tégy egy VIRTUÁLIS utazást Te is ott, ahol én jártam:

Ha szeretnéd majd az én személyes utazásom 3. részét úgy olvasni, hogy már „VIRTUÁLISAN Te is jártál az Ostrava-i gyárban”, akkor ezen a linken megnézheted, hogy kik Ők és hogy, miért, milyen célért dolgoznak …
Kattints ide!

---